2012. december 24., hétfő



korcs

hazaviszlek, jó?
álmomban követtél
el hibákat - engem -,
meg amúgyis. ölebként

viszlek haza, jó?
kiszipolyozod a porcot,
és én ekkor sajnállak meg
téged, korcsot.

jó, viszlek haza
mint nyaranta, nyomod a vázat.
az én fejemből nem csinálsz
átjáróházat.

nem akarlak magammal,
magamnak disznek.
én nem akartalak, de...
jó, hazaviszlek.

2012. december 14., péntek

2012. november 12., hétfő


akaratos akaratlan

eljutunk majd egyszer 
arra a pontra,
hogy nem lesz közös pont,
csak pro és kontra.

mert fiktív alakja 
elvárásainknak
okozza jöttét 
elválásainknak;

s én nem akarok most már, 
lenni csak,
mint hátsóudvarban 
kerticsap;

nem akarok
káoszt rendben.
kerüld a konfliktust,
kerülj el engem...

2012. november 5., hétfő



strand


nyilván tudjuk mind a ketten
hogy hová vezet ez a dolog, 
de ha átugorjuk az elejét, 
akkor soha nem lesz egy egész.
olyan ez, mint amikor
szilveszterkor alszod át az éjfélt. 
rettentő nagy feneket kerítünk
a jelentéktelenségnek.

most átható klórszag a délután.
te a felhők negatívját nézed, én meg 
éppen azon gondolkozom, hogy 
melyik országot rajzolja ki mutatóujjamon
a lepattogott körömlakk.
pórázra vert galambtetem 
fekszik a plédünk mellett.
te gyengéden megsimogatod,
hogy fel ne ébredjen, majd
a csendből építesz falat magad köré.
és akkor, mintha 'mi' sem történt volna,
elégedetten egymásra mosolygunk; 

mert korlátainkkal 
szeretjük csak igazán hajszolni 
a szabadságot...

2012. október 25., csütörtök


legutóbb mikor
mentem a százöttel,
vártam a férfit - de hiába - 
nem jött el;

felszállt egy másik,
hát nem panaszkodtam,
eddig még senkihez
nem ragaszkodtam.

ó az a tekintet
rajtad hogy tekint át.
zavartan nem tudsz mást
nézni csak a mintát

az üléshuzaton
s kimegy az erőd.
beleremeg a csontod,
a velőd.

jaj az az izomzat,
a válla s a karja.
biztosra veszem, hogy
ő is akarja.

de nem ül le mellém...
tökmindegy, rábasztam.
inkább a közgáz-
jegyzetet nyálaztam

mikor idelépett 
és nyitotta a száját,
bevetve minden
kisfiús báját,

így téve tönkre
az életemet;
mert nem kért ő mást,
csak a bérletemet.



ott állt a srác,
és én random
ráköszöntem 
az andörgrandon.

új volt a metró,
piros és tiszta;
ott állt a fiú, 
és én - kriszta.

folyton csak bámult,
szinte már untam.
múltkor is ez volt
az akváriumban.

egy kávé esetleg? - 
- kérdi, s én mélázom.
a francba hogy holnap
kettőből zéházom,

de jaj, az a mosoly.
szinte már nógat;
két kézzel fogom a
kapaszkodókat.

a deákra érünk
s én tudom hogy átszáll...
-nyolckor a blahán
a megdonáldsznál!

2012. október 23., kedd


füledefarka?

mágneszár a szájon
vagy akár ú-lakat
nincs elég komplexusom
csinálj újakat!

zümmög
ez csak darázs lehet
szívünk
lassú garázsmenet

az visz tovább arra
majd kitesz minket
energiaitalra
relax-drinket

szürcsölgetsz folyton
s ez csöppet sem morbid
cipőtalpadra
ragad egy orbit

a nagymező és az
ó utca sarkán
felfeslett szavak
a cserepes ajkán...


filmszakadás
egy fejezetben;
mért vannak a
befejezetlen...

2012. október 11., csütörtök


fétis

őszbe fordít a fényerő
színt vált az ég és a fák is
nyolcvan százalékban vagyok én
a maradék húsz meg a grátisz

a telítettséget ha állítod
erőtlen állat a kontraszt
vesédbe nyilall a villamos
habzsolva búgja pont azt

a komplementeredet nem látod
de ismerős arc már a maszkod
attól még semmi sem tartós
ha blútekkel odaragasztod

görgeted folyton a sávokat
a depresszió olyan fétis
automatikus egyensúly
megvan de valahogy mégis

az ergébé tartományából
megannyi színt kirabolt
úgy tűntél te most el innen
mint jellemtelen lilafolt




teljes négyzet


egyszerre száll fel a galambos
a sok kis szárny hogy s hogy nem verdes
a járdára rajzolsz egy négyzetet
nézed de sehogy sem teljes

körülölel a szutykos idő
úgy csókol akár egy szajha
én nem a vászonra szeretnék
ördögöt hanem a falra

2012. szeptember 14., péntek

meg-track-kelve


pedig én azt hittem hogy ezek csak szövegek, pedig lehet hogy dalok... na mindegy.
ilyen, mikor éneklem...

2012. augusztus 26., vasárnap


elmondtad, még ha nem is illett.
még ha nyers is volt és velős...
ami meg engem, ami engem illet,
hát... nekem csak a sminkem erős.

2012. július 30., hétfő


átiratok.

Nem olyan izgalmas az élet, ha nincs feladata.
(Márai Sándor)



Úgy élj a jelenben, hogy megbánás nélkül gondolhass a múltra.
(Ady Endre)



 Romboljatok, hogy építhessetek, és építsetek, hogy győzhessetek. mások is rombolhassanak.
(Kassák Lajos)


haikutükör.

kérdéseimre
választ azért nem kapok,
mert nem kérdezek.

_____________________________


kérdéseidre
választ azért nem adok,
mert nem kérdezel.

2012. július 29., vasárnap


húsz évembe került
megszeretni a vihart
és most a nyári zápor
közepette bőrig ázva
a levetett cipőmmel
a kezemben mezitláb 
szelem át a város 
meleg pocsolyáit
még szerencse hogy
vízálló a szempilla-
spirálom mert minden 
éjjel eljön a vihar
felmordulnak az eltévedt 
kutyák mindegyik 
ajtón kopog valaki és
csapjatok fel autók
engem nem érdekel
csak ezt a függőleges
stroboszkópot tegyétek
vízszintessé vagy hagyjatok 
ki ebből az egészből.

2012. július 27., péntek


limerick.

ha az autóddal megállsz a pirosnál,
mert az útjelző lámpa kirostál;
rettentő rémes,
ha ott ragadsz éhes'
és nincsen az öledben girosztál.

2012. július 23., hétfő


madárka
william wharton inspiráció

süvít a légszomj, szorít a légzsák,
hajadból fészket rak a gond.
ott fekszik a földön. szónélkül lépd át.
te nem az vagy aki kopog, hanem aki beront.

levedlik a pikkelyes háztető
amin az éjszaka napokat kotlik,
a megszokott utadon ha jössz elő,
a lábad az aknákba botlik.

elmondtam ezerszer, de elmondom újra.
a tudatlanság nagy vizesedény.
soha nem ment még senkifia önként háborúba,
zárd el a csapot. ez nem tűz... szenvedély.

2012. július 8., vasárnap


az ember folyton megjátssza magát; mert sosem tudhatja, ki is valójában.

2012. június 30., szombat


a nappaliban állnak
az éjjeliőrök.
a hegygerincek után
én is vetődök,

de a dobbanó húshoz
nem kell köret,
csak felnyávognak
a macskakövek

ha tűkön ülök,
vagy fordulok sarkon.
ha túl nagy a tét,
én akkor is tartom

magamat ehhez,
az elveimhez;
de legfőképp tőled
távol, s mindez

elég is volna.
mit macerázzak?
túl alacsony vagyok,
hogy a fejedbe lássak

és nincs itt sem szék,
sem létra, csak szamár.
vak tyúk sem keres
szemet, csak talál...

ezért félek attól,
ha metróra szállok.
mert a szemedbe nézek,
s a vesémbe látok...

mindegy milyen film.
nehéz, vagy könnyed;
te magad vagy 
a forgatókönyved.

szőnyegként tekered
össze a múltat,
de nem találsz olyat,
ki előlem bújtat.

a ravasz mint a róka.
jobb lesz, ha lelősz.
ha magadban vesztél el,
magaddal vesződsz.


2012. június 22., péntek


filmkritika.


itt több szálon futnak 
az események.
mért nem szaladsz te is
a vetemények

felé, és amúgy is...
hol van az editor?
milyen film ez ugyan?
mért nincs itt amikor

itt van rá szükség? -
kérdi az elvontat ott.
"bazdmeg ez a rész itt
kurvára vontatott!" -

-mondja még ő is.
már eltelt egy óra,
de az idő nem fogy, csak a
popcorn meg a kóla.

lassú a lefolyás.
hol van az izgalom?
a plot pedig jó, ha
összefoglalom.

de hol van az érzék?
cseréljünk elemet.
lehet, hogy most jön
a legizgibb jelenet...

egyelőre egy hátra.
nincs előrelépés.
zavaros az egész,
rengeteg a kérdés.

nem túl jó a korszak
operatőre,
lelkébe mélyedt
az opera tőre,

ahogy annyi minden más is.
például közöny...
ha kiüresednél, majd én
belédköltözöm...

2012. június 13., szerda


reklámvariációk.

a, 
a luxustól mért szokik el!?
szálljon nálunk: Sofitel!

b,
a szokástól mért szokik el!?
szívjon még egy Sophie-t el!





2012. június 8., péntek


ingedre szárad félszegen
egy határozott folt.
valamit elhagytam talán,
vagy csak olyan hangja volt!?

koppan a földön az önuralom,
ernyedten folyik szét vére,
megkérdezem a tömegből
azt a lányt ott, hogy kér-e...

fordulhatna a helyzet,
de még nem indexel,
igazából csak sután ver a szíved,
kapkodva lélegzel,

szívbillentyűidről 
lekoptak már a betűk,
vakon programozom...
mit akarok? csak a betűrt

inged nézem a folttal,
meg a vállad...
telik ugyan az idő,
de az élet még várat.

kivilágított kamionok jönnek,
gyengéd erőszak.
fáradtan kúszik be az ablakon
a megsárgult esőszag...

2012. május 15., kedd


tehát ne engem.

ne mondj már semmit,
hisz tele a lista.
csak álmodozom,
mint egy realista,

s a kavar, a katyvasz,
s a kusza káosz
vakon vezet végig,
át a város

nyakig nedves utcáin,
lassú percek napjain;
örvénylő tengerként
tébolyult habjaim

lábaid nyaldossák
a gondtalan kételyben...
bár mérnénk időt
inkább kilométerben...

söpörnénk magunkkal
a most megannyi mérgét.
csak tudnám, mért festik
a fáknak a kérgét

fehérre, vagy hogy
valóban szebb-e,
ha belerészegedem
a részletekbe...

a szürkület szörnyű,
színtelen ráma.
borul a bűntől
a bú buja bája

benne, ahogy én is...
soha ne várj választ!
két rossz közül mindig
a könnyebbiket válaszd...


...tehát ne engem.

2012. május 12., szombat


ez a videó rettentően nagy hatással volt rám... mióta megnéztem, úgy érzem, felesleges bármit is csinálnom. egyszerűen minden benne van, így nem látom értelmét annak, hogy írjak... valami zseniális...
meg amúgy is...
eddig a "verseim" maguktól íródtak meg. (mármint nem Önöktől, hanem önnön maguktól... értik, igaz? :D)



pedig varródani a legutóbbi felolvasóestjén azt mondta, hogy a versek nem íródnak meg maguktól... de nekem eddig működött... én azt hittem... de most már kezdek rájönni, hogy talán tényleg nem... 

"mindegy... nem érdekel...."




2012. május 10., csütörtök

2012. május 9., szerda

2012. május 6., vasárnap

2012. május 4., péntek

2012. május 1., kedd


haiku.

saját magadnak
szülöd a káoszt... akkor
mért nem neveled?!

2012. április 5., csütörtök


nem vagyok én buta,
csak tájékozatlan.
annyi kérdés suta,
megválaszolatlan...

ismeretlen nevek,
reggel-hatkor-kelés...
túl sok voltam neked,
vagy épphogy inkább kevés!?

2012. március 24., szombat


tegnap láttam egy srácot egy ajándékkal a kezében.

- ó, micsoda ajándék! szülinapja van valakinek, vagy hová viszed? :)
- ma van a diplomaosztója az egyik barátomnak!
- ó, gratulálok neki. fiú, lány? hogy hívják?
- fiú, péternek hívják!

előveszek egy papírt és egy tollat a táskámból:

a lábamon alig állok,
péter drágám, gratulálok!

a srác kezébe nyomom a papírfecnit, és útjára engedem.
-ó, akkor ezt odaadnád neki, kérlek!? köszönöm. :)

és slissz - elslisszanok...

2012. március 18., vasárnap


the hardest task:
to wear the mask
i've chosen.

so please don't ask
about the past,
cuz now i'm (a lil' bit) broken.

2012. március 16., péntek


talált tárgyak
(jó tanács: tedd el a haszontalan névjegykártyákat, valamire csak jók lesznek... pl sms-ezgetni)

1, Ikszip Szilon, te hódító!
az illatod felettébb bódító!
ne legyél már olyan habiszti,
jó lenne délután talizni!

2, digi tévé minden álmom,
Ikszip Szilon, meghálálom!
csatornákat gyakran váltom,
havidíjat elpostázom.

iszom, s jön a piaszag,
mert nincsen nálunk viasat.
tévékettő is jó lenne...
gyere át, oszt jól tedd be!


(köszönet a középiskolás éveimnek, lillának, a hülyeségrevevőképességnek, az elhagyott névjegykártyáknak, a leleményes felvételeknek, a 70eseknekingyenküldöksmstnek és a kiábrándító választsohanemkapásoknak..)

felesleg.

a szép szavak csak
giccses festmények omló
házak falain.

2012. március 15., csütörtök

2012. március 13., kedd


randomreppek.

repostolod mindenem?
hát ez nagyon édi,
de verseimet, pajtikám
szerzői jog védi! ;)

2012. március 10., szombat


randomreppek.

(mindenki saját felelősségére meséljen nekem sztorikat, avagy vállalja a következményeket)

bandika te bandita,
nem kérem, hogy légy velem!
gyűlöllek, mert aljas vagy, és
elloptad a rayban-em.


te kis fránya bandika,
mért nem hívtál randira?
mondtam volna "nem lehet,
no de azért elmegyek"

csóri bandi, köcsögmajom!
megmondtam, hogy nem akarom!
de hát ahogy méreget,
én odaadtam a szívemet...

szemétláda bandita!
nem hívtál meg bambira!
rámásztál egy fullos nőre!
hogy ÁLLNA BELÉD AZ APÁM TŐRE!

refr.:
éjszaka volt, pacsiztunk
és odajöttél egy két KISS-re.
el kell mondjam, bandikám,
hogy nem vagy méltó "mr. smith"-re.
mondom magamnak: ne hisztizz!
lettem volna mrs. smith?
vár a buzi haverod,
na TIKI-TAKI-TAKARODJ!



partizni jár minden este,
szét van varrva egész teste.
levágja a csajok haját,
MELEGen ajánlja magát.
női kabátot ha vesz,
nem vitás, hogy metroszex.
otthon ül, és amíg gyantáz,
énekli, hogy: ÓÓÓ, SZAMTÁJMZ.

refr.

a sarokban sírok, és te közben
keményen nyomod az ankerközben.
mostmár asszem túl nagy az arcod,
levághatnád a serkenő bajszod.
szemeimben él még a tétova tetova,
szerencséd van pajti, hogy nem vagy jehova!
istenem, ó feloldoznál?
na MENJÉL INKÁBB, LONGBOARDOZZÁL!

refr.

öregember nem vén ember,
mondtad nekem: LAVMITENDER.
úgy tépted le fehér ingem,
elhagytam az orrpiercingem.
megbánod, hogy tetkóm lested,
hidd el, ez lesz majd a veszted!
készül már neked a katakomba,
hogy ROHADNA FEJED, A KALAPODBA!

refr.

hogy bántál így el velem?
nagyon viszket a tenyerem!
ha szívemtől megfosztol,
csattan rajtad az ostor!
nem kell túl sok akarat,
én megfojtom a nyakadat!
agyrázkódást kapok tőled,
NEM KÉREK TÖBBET BELŐLED!

refr.




(true story)


2012. március 9., péntek


randomreppek.

úgysem jössz már vissza csetre,
magamat mért váratom!?
addig fogok ülni itt,
míg szőr nem nő a lábamon.


(a továbbiak rettentően ostoba és perverz és vulgáris szösszenetek, azt talán még nem hoznám nyilvánosságra.)
randomreppek.

a fotós elcsábítása:

milyen gép ez? nocsak! nikon?
fenn lakom a harmadikon! ;)



2012. március 5., hétfő


hason-tétek, ellen-mások.

te boldog vagy, én borzos,
ha feltámad a szellő.
te szirénnek nevezed,
az én szememben sellő.

te dohányzol, én köhögök
a felém tartó füstben.
én annyit mint a macska,
te van hogy akár üstben.

te hőbörögsz, én mosolygok,
ha rám valaki rálép.
te sörözöl, ha beülünk,
én két cukorral kávét.

te élvezed, ha megnéznek,
engem sokszor zavar.
nekem csak a telihold,
neked az új pazar.

nekem inkább napsütés,
te sötétben vagy bátor.
válogatsz, hogy mit együnk,
nekem bármi, bárhol.

én eltévedni tudok jól,
te rendkívül jól vezetsz.
én elengedlek bárhová,
te azt mondod "nemmehecc".

te rám szólsz, hogyha nevetek,
én rád, hogyha meg te nem.
te egészséges, kicsattansz,
gyakran fáj a fejem.

nálad rend az asztalon,
nálam sok-sok fecni.
én utálom, ha szeretnek,
és utálok szeretni.

(ez egy dalszöveg, ami már megvan ezeréve, és egy versem kibővítése. úgy gondoltam ideje leirni egészben. bár énekelve sokkal királyabb, no de mindegy.)

már nem azért mondom,
de egy dolgot kértem.
persze hogy nem direkt, tudom.
elhiszem, megértem.
nem tehetsz róla,
az élet az kemény.
csak annyit akartam, tényleg:
ne szeress belém.

már ezerszer mondtam
azt az egy dolgot,
s te annyit mondtál csak nekem,(:)
majd te megoldod.
s most tárt karokkal
tartasz itt felém,
pedig én annyira kértem tőled:
ne szeress belém.

de minek is mondom,
hisz nem tennél semmit.
felesleges szólni, de tényleg.
hát erről ennyit...
ilyen az élet, tudd meg.
szörnyű, de az enyém.
én előre szóltam neked:
ne szeress belém.



már nincs köztünk semmi,
se ember, se remény,
én előre szóltam neked:
ne szeress belém.

már nincs itthon semmi.
se étel, se remény.
hogyha mész a boltba, azért
kenyeret vegyél!

csináljuk úgy, ahogy kérik.
sétáljunk a lehel-térig.

2012. február 29., szerda


elmondhatnád levélként,
vagy felhívhatnál végre...
(rád gondolok egyébként
0-24-be')

2012. február 19., vasárnap


a néma halak röpte.

már nem különülnek a síkok,
már más dimenzióba léptem,
már láb nélkül futnak a gyíkok,
s hogy álmodnék, azt azért kétlem.

már nem fognak össze a halmazok,
már megtörten hajlok a földre,
s míg bájosan úsznak a halrajok,
a pirosak váltanak zöldre.

már ordítva néznek a plakátok
a fülsiketítő csendben,
már mondtam, hogy maradjunk barátok,
s te annyit mondtál, hogy "rendben".

hát ne kérd az tőlem, hogy vigyázzak,
ha báb volnék pillangókésen,
már kimerült sóhajok cikáznak,
s te ne mondd, hogy nem állok készen.

fordul a kocka,
az éle temet;
kockára téve
az életemet.

2012. február 14., kedd

(fotó: én)

folyton korán indulok,
mindig késve érkezem.
lassítanék? elfutok.
gyorsítanék? fékezem

magam.

2012. február 6., hétfő