2011. március 30., szerda


sírástól elfolyt sminkben lép be a tavasz.
elnyúlt árnyéka nem ismer magára.
pocsolyában fekvő lányalak most
a boldogság édes halála.

2011. március 29., kedd


csipkés álmok szemgödrében
papírhajót hajtogat.
karjába zár, lakat kattan.
émelyeg az alkonyat.

2011. március 20., vasárnap


nemszerelmesvers.

dehogy vagyok szerelmes.
meg ilyet úgyse mondanék.
csak tele lenne minden mondat
mindenféle toldalék-

és kötőszóval, mint például
mondjukokkal, ésekkel,
s a szavak között terpeszkedő
óriási résekkel.

ez a beszédstílus pedig
tőlem nagyon messze áll.
inkább nem is mondok semmit,
majd valahogy összeáll

az amit én mondanék,
vagy gondolok, vagy ilyesmi.
nem szeretnék egyesével
indokokat keresni,

de nem vagyok én szerelmes,
csak éneklem hogy "tajraram".
annyi csak, hogy veled vagyok
igazából önmagam.

2011. március 19., szombat

2011. március 13., vasárnap


gondolatok.daydream.

azt mondják, az ember álmában kilép a testéből, hogy azzal lehessen, akire a leginkább vágyik.
én nem gondolnám, hogy én vagyok az, aki az álmaidba furakodott, hogy elcipeljen magával, de te mégis itt vagy!
kérlek ne aludj annyit!
szeretnék végre egy kicsit egyedül lenni...

gondolatok. megint.

egy általam alkotott, idilli világban önmagamba vagyok szerelmes.
önmagamba, mert belém költöztél, illetve belém költöztetted magad.
az akaratom ellenére, és az engedélyem nélkül jöttél.
senki sem hívott.
senki sem kért meg rá, hogy gyere.
...és valószínűleg te nem is sejted, hogy bennem élsz.
mert nem ismersz, ahogy én sem ismerlek téged.
nem is ismerhetlek, és igazából nem is akarlak.
ha ismernélek, tudnám, hogy teljesen más vagy, mint amilyen...
pedig akkor talán kiszerethetnék abból a magamban gondosan felépített ideálból, aminek a lerombolására még mindig nem jutott időd...

2011. március 10., csütörtök


ha visszatérő motívumok kísérnek, az végülis nem jelenthet semmi rosszat. ilyenkor úgy szólván csak annyi történik, hogy magamhoz térek.