legutóbb mikor

mentem a százöttel,

vártam a férfit - de hiába - 

nem jött el;

felszállt egy másik,

hát nem panaszkodtam,

eddig még senkihez

nem ragaszkodtam.

ó az a tekintet

rajtad hogy tekint át.

zavartan nem tudsz mást

nézni csak a mintát

az üléshuzaton

s kimegy az erőd.

beleremeg a csontod,

a velőd.

jaj az az izomzat,

a válla s a karja.

biztosra veszem, hogy

ő is akarja.

de nem ül le mellém...

tökmindegy, rábasztam.

inkább a közgáz-

jegyzetet nyálaztam

mikor idelépett 

és nyitotta a száját,

bevetve minden

kisfiús báját,

így téve tönkre

az életemet;

mert nem kért ő mást,

csak a bérletemet.