ingedre szárad félszegen

egy határozott folt.

valamit elhagytam talán,

vagy csak olyan hangja volt!?

koppan a földön az önuralom,

ernyedten folyik szét vére,

megkérdezem a tömegből

azt a lányt ott, hogy kér-e...

fordulhatna a helyzet,

de még nem indexel,

igazából csak sután ver a szíved,

kapkodva lélegzel,

szívbillentyűidről 

lekoptak már a betűk,

vakon programozom...

mit akarok? csak a betűrt

inged nézem a folttal,

meg a vállad...

telik ugyan az idő,

de az élet még várat.

kivilágított kamionok jönnek,

gyengéd erőszak.

fáradtan kúszik be az ablakon

a megsárgult esőszag...