2009. december 21., hétfő


Utánam...

Utánam nyúlsz,
de rövid kezed.
Hibáztál, hülye vagy,
beismered.

Utánam kiáltasz,
hová futok.
Azt hiszed messzire
úgysem jutok.

Utánam jönnél,
szívem a zsebedben
dobog, de csak megállsz
az ajtókeretben.

Utánam hoznád,
de el nem dobod.
Dísznek jó lesz. - mondod,
s a polcra rakod.

Utánam nézel,
de reménytelen.
Hogy megbocsájtok,
tudod hogy esélytelen.

Utánam csend
s utána semmi....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése