...

Bénult karok löknek a mélytelen
semmibe. Zuhanok ájultan végtelen.
Néma száj szól, mondja hogy menjek,
testem válaszul kéri, engedelmeskedjek.

Magamnál vagyok, de mégsem.
Felfordult gyomrom fordít a késen
egyet. A sebem felszakad, vérzem
sebesebben, de már nem is érzem.

Vak szemek nézik végig a halál-
táncomat és gondolják, talán
az az egyetlen dolog amire vágyom,
hogy ne süket fülek nyeljék el segélykiáltásom...