2011. március 13., vasárnap


gondolatok. megint.

egy általam alkotott, idilli világban önmagamba vagyok szerelmes.
önmagamba, mert belém költöztél, illetve belém költöztetted magad.
az akaratom ellenére, és az engedélyem nélkül jöttél.
senki sem hívott.
senki sem kért meg rá, hogy gyere.
...és valószínűleg te nem is sejted, hogy bennem élsz.
mert nem ismersz, ahogy én sem ismerlek téged.
nem is ismerhetlek, és igazából nem is akarlak.
ha ismernélek, tudnám, hogy teljesen más vagy, mint amilyen...
pedig akkor talán kiszerethetnék abból a magamban gondosan felépített ideálból, aminek a lerombolására még mindig nem jutott időd...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése