2010. december 2., csütörtök

(ez most megint én... köszönöm a sálat mamának.)


nekeresd.
(a rímeket)

és amikor
kimerítően
unalmas
álmaiban
elmerülve
ragadta
magával
a fáradtság,
s taszította
még mélyebb
az öntudatlanságba,
akkor kelt csak
igazán életre,
s kezdte el
- önmagát
visszanyerve -
érezni
újból azt,
hogy él...

5 megjegyzés:

  1. gerda, te engem mindig meg tudsz lepni... (L) tökéletes.

    VálaszTörlés
  2. igy elsőre... Ady: Verselő asszonyok

    VálaszTörlés
  3. - Gyöngy-lelkedből gyönyörű
    gyönyörök gyűrűznek felém,
    s én szabadon, tisztán áradok Feléd!

    VálaszTörlés
  4. köszönöm szépen. a verselő asszonyokat is megnéztem. tetszett. :)

    laci, neked is köszi. aranyosak vagytok :)

    VálaszTörlés