2010. november 16., kedd


Burok.
máshogy látom azt,
hogy mások engem másnak
látnak, és magasról
a sárga földig ásnak.

máshogy látnak engem,
máshogy ahogy élek.
eszméletlen észlelem,
hogy ráeszmélek: félek.

felgyülemlett szavak körül
húzódik egy hurok.
az, amit én magam köré rántok,
az egy burok...

6 megjegyzés:

  1. tudod én mindig rohanok...
    de itt jó megállni

    VálaszTörlés
  2. Nagyon tetszenek a verseid! Minden versedet elolvasom. Igazi tehetség vagy!!!

    VálaszTörlés
  3. Shushanna, ezt jó hallani. :)
    Hajni, neked is nagyon köszönöm. van még mit fejlődni, én azt tudom, de örülök hogy így látod.

    köszönöm nektek. :$

    VálaszTörlés
  4. na, most hátha sikerül ide írnom :) ez a vers is nagyon tetszik, de tudod, nekem numero uno költő élien vagy :)

    VálaszTörlés
  5. Remélem, még sok ilyen verset fogsz írni, ilyen lélekmelengető, összel is színesítő rímeket.
    Ne hagyd abba sose a rímelést, kedves!

    VálaszTörlés