Fiókokat nyitogatok,
az első alsó.

Rögtön elered persze
az eső: a só.

Lassan szárad fel,
mint kiömlött festék.

Egymás szájában
elveszett esték...

Egy hete, még ugyanaznapról kétperccel utánától porosodó kettes számú verzió.

Eltalált Ámor.
Az alkoholmámor
szívemet taszítja mélyre.

Kábultan fekszem.
Az éterbe vesztem.
A jókedvet mért toltam félre?!

Mert mintha már hiányoznék magamnak...

Bódít a mámor,
az alkohol Ámor
nyilával döngöl a mélybe.

Kába a testem,
csak szemhéjjal festem
a csillagokat az éjbe.

Csak mert már rég volt, ez meg porosodik....

Az úr
azúr.
Az űr
a zűr.
Az ég!
Az ég...
A zár
az ár.

Epék,
e pék,
a pók-
apók,
eper,
e per,
a pár-
a-pár....

Amint a minta,
a titok temérdek.
Antik a romantika,
mára már nem érdek.

Kifordultam önmagamból,
nem lehetek önmagam ma;
kicsordult a könny szememből,
befordultam önmagamba.

Laptop. (szójátékokismét.)

"Ön tudatlan!"
Öntudatlan
ismétli
ismét Lee,
Te fekszel.

Feketén fest. Ékes
feketén festékes
a lap toppodon,
a laptopodon
az excel.

Vidámpark.

Lelakatol,
gondba zár.
Keserű-park,
Gond-bazár.

Szívlövölde,
hol a cél
hol oroszlán,
hol acél.

Szinuszgörbe-
-hullámvasút
kisebb-nagyobb
hullámba súlyt,
fel-le, erre-arra.

Előbb talán
felfelé visz,
boldogságra
nincs ok még, hisz
a vég mindig az alja.

szójátékok 2.

Gagyi Herceg
avagy a modernség találkozása a józan paraszti ésszel
(vagy amikor már az írásaid felett átveszik a szavak és a rímek az uralmat és már nem szólnak semmiről, nem mintha ugyan eddig néha szóltak volna de hát akkoris..., vagy amikor előtérbe kerül az igazi éned, elindul a fÁradat, előbukkan pár adat, és se füle se farka...)

néma percek.
gagyi herceg
komposztolja.
üzen ő falra
hány borsót
az üzenőfalra.
posztolja;
hányt borsót.
az üzen, ő fal ra-
kott kelkáposztát
fogsorra.
ott rak, ott kel. pátoszt át-
vett, fog sorra.
ott kell táp, oszt hát
fog sorra
barmokat:
etessék:
e, tessék!
bár mókát
tetessék
előrébb.
e lőrébb
demók át-
vették
a hat almát.
azt hihették
elvihették
a hatalmát.

céltalan bolyong
a holt,
fénytelen korong;
a Hold
ha belülről semmi sem feszíti
valahogy mindenét veszíti.