intertextualitás.

nem vagyok más,
mint kitárt ablak.
rohanó foszlány
pár hangalaknak.
"ágy, asztal, tévé" -
- minden, mi enyém.
"már átláttok rajtam,
de nem láttok belém."

mert szemtelen vagyok (és francisco ceron <3)

eszerint az szemrím
szó szerint, hogy két eyes.
tanulok én angolt,
de hogy tudnék, az már kételyes.

sok itt a jármű mostanában. (jé, ez a nyakam...)


vonaton utazom,
keresem, kutatom
a helyet.

hosszúk a sinek.
nézem, de minek!?
csak megyek...

tablettámat,
bár nagy vihar támadt
itt belül,

úgysem veszem be.
ülhetsz itt szembe',
majd elül...

aki hülye, az is marad.

selejt vagyok.
üres járat.
felszálltál, és
már utánad
senki.

fura módon
első körben
szálltál ki,
csak a tükörben
látszol.

tömegben mért
váltál köddé?
nem nyílnak
az ajtók többé
soha.

várok mondjuk
jövő keddig.
elárulnád, hogy
még meddig
játszol?

hajku.

vele aludtam.
róla álmodtam. a bűn-
tudat ébresztett.

volt egy srác, lakhelye
azt hiszem még Ómassa,
nem normális ez a vers,
és az sem, aki olvassa.

kicsit bamba gyerek volt,
szája mindig tátva,
nem normális ez a vers,
és az sem, aki látja.

szerencsétlen fickó volt ő,
minden nap a baj napja,
nem normális ez a vers,
és az sem, aki hallgatja.

azért mégis strapabíró,
nem tagadom: bírja...
nem normális ez a vers,
és az sem, aki írja.

úgyis-minek.

már nem azért mondom,
de egy dolgot kértem.
persze, hogy nem direkt...
elhiszem... értem...

nem tehetsz róla...
az élet az kemény...
csak annyit akartam;
ne szeress belém...

(azért, ha erre jártok, szólhatnátok. mostanában nem írtok. már kezdek megijedni. lehet tetszést, nem-tetszést nyilvánítani, szeretettel-borzasztóan-nagyon-rettentően-hihetetlenül várom... köszönet.)

mindig olyan furcsa.
kicsit nevetős...
vad és közben gyengéd.
egymástkeresős.

mindig ki kell várni.
lassanhaladós.
mindig olyan gyorsan-
buszhozszaladós.

van egy város: Edelény.
benne élünk te, meg én.
két bukósisakban
csúszunk az iszapban
cserepes szánknak a peremén.

hajku a csalódottságról.

lehetek jó itt
köztetek, miközben csak
szar vagyok máshol.

utóhúsvét.

I. eljött idén is a húsvét,
öntök reád romlott húslét.

II. eljött már a húsvét napja,
leszek gyermekeid apja.