van.
(kicsit erdősvirág inspiráció ez, legalábbis befolyásolmány, annak az elsőverziója ami még nemtudom hogy publikus-e de most mondjuk hogy igen.)
Van az úgy, hogy mint a
krumplit, egyszerűen lehámoz,
Hogy a puszta gondolata láncol
téged magához,
Van az úgy, hogy akarja, de nem
tesz érte, kivárja,
Hogy a magyar ember nincs még
megérve a dizájnra,
Van az úgy, hogy indok nélkül
büntet az éj ellenőre,
Hogy te kapod fel a fejed
először egy bombanőre,
Van hogy nem bírsz annál
többet, csak azt a két oktávot,
Feleslegesen pályázol, úgysem
kaphatsz szoctámot,
Van az úgy, hogy nincs már idő,
indulnod kell septibe’
Van, amikor beragad a sütemény
a tepsibe,
Van, hogy szívesebben költesz
piára, mint kajára,
Van az úgy, hogy nem figyelsz a
másiknak a bajára,
Van az úgy, hogy saját magad
csurgatod ki a véredet,
Hogy az anyád ad kölcsön, hogy
kifizesd a lakbéredet,
Van, hogy nem akarsz te senkit,
mégis eljön ámor nyila,
Van az úgy, hogy belőled tör
előbb elő a nyámnyila,
Van, hogy sokszor baszogatnak,
mért nincs neked mottód,
Kitöltöd és feladod, de nem
nyered a lottót,
Van az úgy, hogy mindig késel,
ahogyan az órád,
Hogy mindig kilóg alólad az a
fránya lóláb,
Van olyan, hogy csordultig vagy,
mégsem szólsz, hogy elég,
Hogy másnaposan nem finom a
vasárnapi ebéd,
Van, hogy órákig állsz sorban,
hogy bejuss a WC-re,
Van olyan, hogy helyjegyet már
nem kaphatsz az IC-re,
Van úgy, hogy a derekadra
muszáj kötnöd hippsy-t,
Mondvacsinált indokkal kell
rendezned egy hisztit,
Van hogy vannak előjelek, van
az úgy, hogy átvált pluszra,
Van úgy, hogyha nem vigyázol,
gyűjtened kell abortuszra,
Van olyan, hogy semmi sem bánt,
mégis meg vagy keseredve,
Van az úgy, hogy előbb jön ki a
barlangjából a medve,
Van az úgy, hogy kinézik a szép
ruhákat öltőket,
Hogy nem veszik semmibe a
kortárs magyar költőket,
Van az úgy, hogy pont előtted
vált a lámpa pirosra,
hogy éhes vagy és parti után
beülsz még egy giroszra,
Van hogy nem lehet már bírni,
csak nagyon mély torokkal,
Van az úgy, hogy nem jössz ki a
társadalmi sznobokkal,
Van az úgy, hogy nem juthatsz
ki semmiképp sem élve,
Hogy most már csak hírlevél és
spam jön citromail-re,
Van, hogy elfelejted a
biztonsági kódot,
Nem olvasol könyvet, csak a
horoszkópot,
Van, hogy nem az életedet hozod
inkább rendbe,
Célod az, hogy rákerülj a
cosmopolitan-re,
Van az úgy, hogy azt mondják
it’s not yours, it’s májfolt,
A villamoson próbálják meg
rádsózni az i-phone-t,
Van az úgy, hogy ellened van
fordulva az egész város,
Hogy a barátaid közül csak te
nem vagy láncdohányos,
Van olyan, hogy nem kell, pedig
ez mindenki álma,
Hogy nem eszel kenyeret, csakis
extrudálva,
Van olyan, hogy nincs kilátás,
és ezt én is belátom,
Hogy a hármas metróra kell
átszállnod a deákon,
Van az úgy, hogy tárt karokkal
fogadod a káoszt,
Van amikor helené is csalja
meneláoszt,
Van az úgy, hogy elveszlik a
ruhatárbiléta,
Hogy torna mellett sem használ
már a dukan-diéta,
Van amikor rád mondják, hogy
erkölcstelen kurva,
Szelidíted, mégis megvan még
vadulva,
Van úgy, hogy a szerelmet a
túlsó partra viszik át,
Vannak olyan napok, mikor nem
bírod a kritikát,
Van az úgy, hogy szorít, szorít
és nem enged,
Van amikor boldog, és ezért
leteremted,
Van az úgy hogy várod… mégsincs eredménye,
Van egy olyan pont, amikor azt
hiszed, hogy vége
Van az úgy, hogy kifáradsz és
nem bírod már szusszal,
Van olyan, hogy elalszol, és
tovább mész a busszal,
Minden este nyújtasz, de nem
vagy elég laza,
Van olyan hogy elindulsz, de
soha nem érsz haza.
